Az interneten az elmúlt években több ezer, szakmai témákra és/vagy régiókra specializálódott online piactér jött létre.

Mi is az a nemzetközi online piactér (B2B marketplace, B2B directory)?

• A piactér egy internetes platform, ahol a vevők és az eladók virtuális formában találkozhatnak egymással.

Mik a legfontosabb előnyei?

• A kis- és középvállalkozásoknak is lehetőséget biztosít a nemzetközi színtéren való megjelenésre,  mivel az alapregisztráció általában díjmentes.
• A hagyományos külkereskedelmi csatornákhoz képest ily módon kisebb költséggel és sokkal gyorsabban lehet üzletet kötni.
• A  piacterek gyakran további szolgáltatásokat is kínálnak kedvező áron.

Miért előnyös az eladónak?

• Csökkentheti a marketing- és promóciós költségeit.
• Közvetlenül találhat új vevőket a világpiacon.
• A hét minden napján, napi 24 órán keresztül hirdetheti termékeit.

Miért előnyös a vevőnek?

• Megkeresheti a kívánt termék gyártóit és szállítóit az adatbázisban.
• Megadhat speciális kritériumokat és árajánlatokat kérhet.
• Közvetlen kapcsolatba léphet az eladóval akár egyszeri, akár hosszú távú együttműködést keres.
• Felkutathatja és tesztelheti a célpiacának szánt új termékeket.

Hol találhatunk ilyen piactereket, és hogyan értékeljük ki ezeket? Következő blogbejegyzésünkben ezzel a témával foglalkozunk.

R.Á.

Azt gondolnánk, egyértelmű, hogyha egy cég külső marketingest szerződtet, akkor „szolgáltatást” vesz tőle. Ez azonban korántsem ilyen egyszerű.

A vállalatközi szektorban az értékesítési folyamatok merőben máshogy zajlanak, mint egy olyan cégnél, amely közvetlenül fogyasztókat szolgál ki. A marketing központi célja ebben a szektorban nem más, mint hogy közvetlenül támogassa az értékesítést, azaz kontaktokat generáljon az értékesítők számára. A „lead-nek” nevezett kontaktok olyan potenciális érdeklődők, akik a célcsoporthoz tartoznak, és a cég valamilyen módon már kapcsolatba került velük. (Egy tipikus B2B vállalatnál az egész célcsoport  nem több néhány ezer főnél, de ismerünk olyan céget is, ahol a célcsoport létszáma 10 fő alatt van. Ez utóbbi nyilván speciális piacon működik.)

Hogyan lehet hatékonyan menedzselni ezeket a folyamatokat?

Excel-táblában biztosan lehetetlen, különösen, ha többen is dolgoznak rajta. Magyarországon még a nagyobb, akár milliárdos cégek is többnyire Excelben tartják nyilván az értékesítési folyamataikat. Ez a gyakorlat könnyen káoszhoz vezethet. Ráadásul az értékesítési folyamat sem a leghatékonyabb ily módon, hiszen az információk nehezen áttekinthetők és rendszerezhetők. A megoldás a CRM rendszer alkalmazása lenne, ezt azonban – általános vélekedés szerint – a kisebb cégek zöme nem engedheti meg magának. A nagyvállalati megoldásokra ez biztosan igaz, azonban léteznek más megoldások is. A kisvállalatok például nyílt forráskódú szoftvereket használhatnak ingyen és bérmentve, amelyeket saját szerverre telepítve azonnal igénybe vehetnek.

Mihez kezdhetnek azok a cégek, melyeknek nincs saját szerverük és rendszergazdájuk?

Angol nyelvtudás birtokában rengeteg, ún. SaaS (Software as a Service) szolgáltatóhoz fordulhatnak, akik (általában megfizethető mértékű) havidíj ellenében szolgáltatják számukra a szoftvert a saját szerverükön. Önmagában persze ez a szolgáltatás sem oldja meg a problémát, előfordulhat ugyanis, hogy az adminisztrációs felületek beállítása és a munkafolyamatok kialakítása szintén gondot jelent.

Megoldásként itt az új trend: „Marketing as a Service”, azaz MaaS. Egyrészt a marketingszolgáltató biztosítja a háttérben a szoftvert, másrészt ő az, aki kidolgozza a folyamatokat az ügyfél számára, és folyamatosan marketingtámogatást nyújt ezek menedzseléséhez. A szoftver csupán az eszköz, amin keresztül a marketinges és a megbízó cég is követni tudja a marketing folyamatát.

Számunkra már régóta egyértelmű, hogy ügyfeleink problémáját a legjobb szoftver sem képes megoldani további támogatás nélkül. Évek óta többféle szolgáltatást is nyújtunk, amelynek eszköze valamilyen online megoldás. Csak azt nem tudtuk eddig, hogy az angolszász világban neve is van ennek a gyermeknek: MaaS.

A Boston Consulting Group felmérése szerint két évvel ezelőtt még az amerikai vállalatok uralták a világ ötven leginnovatívabb vállalatának listáját. Az első helyeket most is elfoglalja az Apple, a Google és a Microsoft, de egyre több Amerikán kívüli cég is felkerül a listára, az ötven cégből jelenleg 28 nem amerikai. A kínai BYD autógyártó például már a 8. helyen áll. Mindez az amerikai hegemónia csökkenésére és a pólusok eltolódására utal.

Milyen következtetést vonhatunk le ebből: talán exportáljunk Kínába? Biztos választ nem adhatunk, hiszen csak trendekről beszélünk, melyek hosszabb távon piaci lehetőségeket is jelenthetnek. A makrogazdasági és politikai trendeket nem tudjuk befolyásolni, azonban rendkívül fontos, hogy minden új piacra lépés előtt megvizsgáljuk a feltételeket.

Egy kulturálisan, nyelvileg és gazdaságilag is ennyire eltérő piacon kockázatfelmérés nélkül piacra lépni életveszélyes. A kockázatfelmérésnek ki kell terjednie a külső piaci feltételek vizsgálata mellett a cég belső helyzetére is. Először fel kell mérni, mennyire mély a víz és milyen erős a sodrása, majd mérlegelni kell azt is,  hogy tudunk-e úszni, és elég erőnk van-e ahhoz, hogy egyáltalán felszínen maradjunk.